Fényes, Balázs (2009) A concise chronology of biblical history from the creation of the world until Yetzias Mitzrayim. PhD thesis, OR-ZSE.
|
Text
FenyesDissz_DOI.pdf Download (5MB) | Preview |
Abstract
Jóllehet a Tóra nem történelemkönyv, célja nem az emberiség, ezen belül a zsidóság történetének ismertetése, hanem a micváknak, az Ö-való parancsolatainak kifejtése, mégis számtalan „történeti” információt is tartalmaz. Ezek egy része erkölcsi tanításokhoz szolgáltat „nyersanyagot”, más része pedig a parancsolatok elhangzásának körülményeit rögzíti. A Tórában található, olykor csak utalásszerűen rövid „történeti” információk háttéranyagát az aggadikus hagyomány őrizte meg. A disszertáció – egy átfogó nagyobb munka első részeként - a Bibliai történet áttekintésére tesz kísérletet a Tóra (az Írott Tan) illetve az aggadikus hagyomány (a Szóbeli Tan) kronológiai feldolgozásával a világ Teremtésétől az Egyiptomi Kivonulásig. A tulajdonképpeni kronológiai rész előtt a tisztelt olvasó egy hosszabb bevezető áttekintést talál az időszámítási alapfogalmakról, a különböző naptári rend- szerekről és világérákról. A történeti anyag hat fejezetben kerül tárgyalásra. Az elsőben a világ Teremtéséről és az első sabboszról van szó. A második az emberiség első tíz nemzedékének életét tárgyalja Noachig. A harmadik fejezet a Víz- özön történetével foglalkozik. A negyedik az emberiség második tíz nemzedéké- nek életét mutatja be Noachtól Ábrahámig. Az ötödik fejezet az ősatyák, Ábraham, Jicchok és Jaakov életét írja le. Végül a hatodik Jaakov és családja valamint utódainak egyiptomi tartózkodását majd szolgaságát elemzi. A disszertációt természetesen irodalomjegyzék zárja. Az aggadikus anyag kronológiai feldolgozásán kívül, az olvasó lábjegyzetben modern tudományos kommentárok sokaságát találja, kiegészítve saját kritikai megjegyzéseimmel a rabbinikus források különböző adatainak összeegyeztetésével, ezek időnkénti ellentmondásainak feloldásával, valamint a különböző szövegkiadások másolási- és/vagy nyomdahibáinak kiküszöbölésével kapcsolatban. Ugyancsak lábjegyzetben kapott helyet az aggada egyes toposzaihoz kapcsolódó számtalan görög-római és/vagy ókori keleti mitológiai párhuzam. A szövegben előforduló héber neveket általában zárójelben héber betűkkel is megadom. A héber források közül a TANACHbeliek zárójelben latin betűkkel, míg a talmudi, midrási és rabbinikus kommentárok ugyancsak zárójelben de héber betűkkel szerepelnek. Miután szándékaim szerint ez a disszertáció egy vallási téma tudományos módszerekkel történő feldolgozását tartalmazza, a héber szavak átírásánál a szövegben következetesen az amerikai jesiva-világban szokásos megoldásokat alkalmaztam, melyeket egyébként sok éven át az Artscroll sorozat is használt. Természetesen egy ilyen jellegű munka soha nem léphet fel a teljesség igényével. A „Talmud tengere”1 kimeríthetetlen forrása az aggadikus kutatásoknak. Amit ez a disszertáció célul tűz ki maga elé, az annak bemutatása, hogy – a modern történetírás megjelenése előtt, mondjuk a 18. század végéig - egy átlagosan „művelt” zsidó (műveltségen természetesen itt nem az európai kultúrában, hanem a rabbinikus irodalomban való jártasságot értek) milyen ismeretekkel rendelkezett az emberiség és szűkebben a zsidó nép történetéről.
| Item Type: | Thesis (PhD) |
|---|---|
| Subjects: | B Philosophy. Psychology. Religion / filozófia, pszichológia, vallás > BM Judaism / zsidóság |
| Depositing User: | Erika Bilicsi |
| Date Deposited: | 24 Sep 2013 10:54 |
| Last Modified: | 24 Aug 2015 11:08 |
| URI: | http://real-phd.mtak.hu/id/eprint/37 |
Actions (login required)
 |
Edit Item |
